AnyuSzív

Így élek én, egy Y generációs anya

Mobilozunk, zenét hallgatunk, géllakkozunk, sietünk, blogolunk, és mindeközben feleségek vagyunk, gyerekeink vannak, és igyekszünk utolérni ebben a rohanó világban önmagunkat, a lelkünket, a férjünket, a gyerekeinket. A nagy sietségben pedig néha későn emeljük föl fülhallgatós fejünket a Facebookból miután kiszálltunk a metróból, mert ezek vagyunk mi, az Y generációs anyák. Egy üzleti tárgyalásról rohantam a… Tovább »

Válni akarsz? Ezt mérlegeld!

A statisztikák szerint minden második házasság válással végződik. De vajon minden szakítás jól átgondolt és megalapozott döntés eredménye? Tapasztalatból tudom, milyen komoly dilemma egy éppen rosszul működő házasságban, hogy eljött-e már az a pont, ahonnan nincs tovább együtt. Az a pont, ahol a felek már csak fájdalmat élnek át, ahol a boldogtalanság teljesen átszőtte a… Tovább »

Ezért fontos hogy anya és apa egy csapatban játsszon

Végre világossá vált előttünk, hogy miért viselkedik úgy a nagyobbik gyerekünk, ahogy.  Többször írtam már arról, hogy a nagyfiam az átlagtól érzékenyebb gyerek, és bizony sokszor okoz fejtörést elsősorban nekem, hogy hogyan kezeljem az esetleges dühkitöréseit, amik dobálásban, csapkodásban, és olyan mondatokban nyilvánulnak meg, mint hogy “Buta vagy!”, “Kidoblak az ablakon!”, és társai. Az előző… Tovább »

Napok, amikor nem bírom elviselni a férjemet.

Az utóbbi napok a szerelemről és a házasságról szóltak. De mi van a kapcsolatok árnyoldalával? Valentin nap, házasság hete, ömlöttek rám a szívecskék, mackócskák, lávsztorik, megtudtam, hogy húsz éve nem volt ekkora a házasságkötési kedve a magyarnak, mint manapság, de bevallom, körülbelül annyira érintett meg az egész “ünnepkör”, mint a másodfokú egyenletek vagy a szuahéli… Tovább »

Végre kipihenhetem a szünetet!

Te is úgy érzed, hogy a téli szünetből csak a téli az igaz? Mert az én napjaimban nem sok szünet volt! Igyekeztem pihenni. Tényleg. A mézeskalácson és a krumplisalátán kívül az összes feladatomat delegáltam. Elterveztem, hogy milyen klassz lesz ez a majdnem két hét, amikor együtt lehetek nyugiban a szűkebb és a tágabb családommal. Beszélgetés,… Tovább »

Ezért vagyok k#&@a jó nő!

Ez a poszt egy egyszerű elhatározás miatt született meg bennem. Alsó tagozatos voltam, amikor a váll alá érő hajamat egy hirtelen jött ötlettől vezérelve 3 centisre vágattam. Baromira nem úgy nézett ki ahogy elképzeltem ( a fodrászatban ülő tőlem is fiatalabb kislánynak sokkal vagányabban állt), de azóta is piszkálja a fantáziámat ez a rövid haj… Tovább »

Szaranya vagyok? NEM!

Az édesanyák között elfogadott, és sokat használt fogalom lett az utóbbi időben a szaranyaság. Nem titok, nem vagyok ősanya típus… Ma reggel szembejött velem egy bejegyzés, amelyben arról volt szó, hogy az egész család egy ágyban alszik. Anyu, apu, és a két gyerek… Elfogadom, nem vagyunk egyformák, de azzal, hogy nekem rögtön az jutott eszembe,… Tovább »

Anya lettem. Tényleg. TÉNYLEG!

Benned rögtön a szülés után tudatosult hogy anya lettél, vagy te is azon kapod magad időnként, hogy rácsodálkozol a gyermekedre, és még mindig hihetetlennek tartod hogy épp téged választott? „Ez az alvó angyal tényleg az én gyerekem?” „Istenem, tényeg anya lettem?” „Ez a baba belőlem és a páromból lett?” „Anyja neve? Ja, hogy az én… Tovább »

Nem csak apa, férfi is!

Régóta együtt vagytok? Gyerekeitek vannak? Akkor se felejtsd el: egy férfival élsz együtt! A napokban a NLC Facebook oldalán felbukkant egy levél, amit egy feleség írt a férjének,  bocsánatkérésként. Megköveti, amiért nyúzott, fáradt, aggódó, amiért mire a férje hazaér, belőle már nem marad semmi, mert mindenét odaadta a gyerekeinek. Tulajdonképpen rákeni a gyerekekre, hogy nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!