AnyuSzív

Örökbefogadott lányból édesanyává váltam

Vajon predesztinálja a szüleinkkel való kapcsolatunk azt, hogy mi magunk milyen szülők leszünk? Ági története annyira fájdalmas, mégis olyan felemelő és reménykeltő, hogy ilyen sztorit csak az élet írhat. Előre bocsátom, hogy a nehézséget nem az örökbefogadás ténye jelentette Ági számára, hanem az örökbefogadó szülők személyes háttere. Az örökbefogadás nagyon nemes, és jó dolog. Ági… Tovább »

Goodbye, Hufnágel Pisti!

Majdnem mindenkinek van az életében egy „mi lett volna ha”. Egy szerelem, amiről azt hittük, örökké fog tartani, és aminek emlékét nem tudta egészen elhalványítani az idő. Múlt héten megnéztem az új Bridget Jones-filmet, és az egyik apajelölt annyira emlékeztetett az én Hufnágel Pistimre, hogy arra gondoltam, megkérdezem az AnyuSzív Facebook-csoportban a lányokat, hogy az… Tovább »

Megszültem, aztán vártam a halált

Miért számít még mindig tabunak a szülés utáni depresszió? Hogyan segíthetne a szűkebb és a tágabb környezet abban, hogy a kismamák elkerüljék a hangulatzavarokat? Arra gondoltam néhány napja, hogy írok egy posztot a szülés utáni depresszióról. Megkértem az AnyuSzív-csoportos anyukáimat, hogy aki érintett volt a témában, és van kedve, írja meg nekem a történetét. Azt… Tovább »

Falakba ütközve az országhatáron

Hogyan juttassunk át egy kétévest a határon papírok nélkül? Sehogy! Én voltam a hibás senki más. Habár egy ponton azt gondoltam, hogy a rendszer az, ami kígyóként a saját farkába harap. Illetve ezesetben a miénkbe. Ez a nyár arról szólt, hogy én az új munkahelyemen robotoltam, a férjem pedig a szokásos közös baráti programjainkra egyedül… Tovább »

Téves diagnózis

Egy felszínes orvos könnyelmű kijelentése hosszú évekre befolyásolhatja egy gyermek életmódját. Nimród elég rossz esélyekkel indult, ami az allergiát illeti, ugyanis én is és a férjem is ekcémával küzdünk. Emellett könnyekben török ki a macskáktól, és egyre hevesebben érzem az eleinte enyhe pollenallergia tüneteit is. A gyereken egész pici babaként megjelentek az 5 forintos nagyságú… Tovább »

Kismama, irány a műtő!

Pro? Kontra? Ha császármetszés szükséges a baba vagy a mama egészségéért, akkor nincs mese! Én teljesen biztos voltam benne, hogy meg tudom szülni Petyut. Nem zavart, hogy a kórház kertjében sétálva kijött a Fornetti-pavilonból az eladó hölgy azzal, hogy „muszáj megkérdeznem, ikreket vár?”. Az sem zavart, hogy fél részeg fiatalok beszóltak, hogy „hanyadik hónapban vagy,… Tovább »

“Szoptasson csak anyuka, menni fog az!”

Egy anya, két gyerek, két szoptatástörténet, és egyik sem happy end… Vagy mindkettő az? Előre bocsátom, hogy a történeteimben szereplő gyerekorvosok és védőnők mind nagyon jó emberek és szakemberek, akiknek nagyon sokat köszönhetünk. Kivéve a szoptatás örömét. Azt elvették tőlünk. Én akartam szoptatni. Tényleg. Látod, még most is győzködöm magam, és azt hiszem téged is,… Tovább »

A szexizmus hatásai a gyermekeinkre

Hogyan tanítsuk meg a kisfiúknak és a kislányoknak, hogy felnőve szeressék önmagukat, tiszteljék egymást, és egészséges munka-, baráti, és párkapcsolatokat alakíthassanak ki egymással? Néhány hete történt, hogy szülővárosomban nagyszabású, két évtizedes múltra visszatekintő kulturális-és sportrendezvény-sorozaton vettünk részt a családommal. A buli egy hétig tartott, és mint minden évben, idén is megrendezték kisvárosunk főterén a bográcsfőző… Tovább »

Luke, én vagyok az ANYÁD!

Az én generációm még kapott a nyakába a tekintélyelvű nevelés csurranó-cseppenő ragacsos dágványából. Tudod, az olyan mondatokra gondolok, hogy “Azért, mert azt mondtam!” “Anyáddal beszélsz édesgyerekem!” “Mit képzelsz magadról?” “Normális vagy?” És sorolhatnám reggelig. Olyan korban nőttünk fel, ahol a szüleinknek alanyi jogon járt a tisztelet. Ahol nem volt szava a gyereknek, mert csak gyerek…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!