AnyuSzív

Ki az úr a házban?

Gyerekjátékok mindenütt, vagy pedáns rend a gyerekszobán belül és kívül is? Nálatok mi a helyzet? A napokban került terítékre a fenti kérdés az AnyuSzív-csoportban, és természetesen mint annyi mindenben, ebben a kérdésben is különböző álláspontokra helyezkedtünk a lányokkal. Volt, aki azt vallotta, hogy nem bánja hogy a nappaliban vagy más közös helyiségekben ugyanúgy gyerekjátékok vannak… Tovább »

Boldog gyerekből boldog felnőtt

Bízom benne, hogy a gyerekeim egy lelkileg nyitottabb, egészségesebb generáció tagjaiként nőhetnek fel. A vak is láthatja, hogy reformáció zajlik a gyermeknevelésben napjainkban. A poroszos módszerek letűntek, és helyüket átvette a liberalizmus, melyben a gyerekek sokkal nagyobb mozgásteret kapnak, mint még akár 20-30 évvel ezelőtt is. Egy korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy mélyen egyetértek Polus… Tovább »

Örökbefogadott lányból édesanyává váltam

Vajon predesztinálja a szüleinkkel való kapcsolatunk azt, hogy mi magunk milyen szülők leszünk? Ági története annyira fájdalmas, mégis olyan felemelő és reménykeltő, hogy ilyen sztorit csak az élet írhat. Előre bocsátom, hogy a nehézséget nem az örökbefogadás ténye jelentette Ági számára, hanem az örökbefogadó szülők személyes háttere. Az örökbefogadás nagyon nemes, és jó dolog. Ági… Tovább »

Parainesis kiabálós anyukáknak

A gyereknevelés embert próbáló feladatok sorozata, amelyben akkor jár mindenki a legjobban, ha mi, anyák nem jövünk ki a sodrunkból. Elmondtam egyszer, szépen, szobahőmérsékleten, hogy jöjjön legyen szíves fürödni. Tovább fekszik a földön, és tologatja a kamionját. Várok fél percet, majd, újra még mindig nyugodtan, újra megkérem. Semmi. Már érzem, hogy megy föl bennem a… Tovább »

Az én ágyam, az én váram

Család A. : Hajnal 2. Apró tappancsok dobolnak halkan a folyosón, nyílik az ajtó, és tompa trauma éri a jobb bordasorodat. Nem tudod, hogy a valóságban lökdös valaki, vagy az álmodban látott ló patáit érzed az oldaladon. Bekucorodik, föleszmélsz, látod, hogy megint itt van. Múlt éjjel is itt volt, azelőtt is. Visszaalszol, majd tíz perc… Tovább »

Luke, én vagyok az ANYÁD!

Az én generációm még kapott a nyakába a tekintélyelvű nevelés csurranó-cseppenő ragacsos dágványából. Tudod, az olyan mondatokra gondolok, hogy “Azért, mert azt mondtam!” “Anyáddal beszélsz édesgyerekem!” “Mit képzelsz magadról?” “Normális vagy?” És sorolhatnám reggelig. Olyan korban nőttünk fel, ahol a szüleinknek alanyi jogon járt a tisztelet. Ahol nem volt szava a gyereknek, mert csak gyerek…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!