Azt hogy egy felnőtt el van hízva, elfogadom. Egyrészt nem az én dolgom, másrészt meg annyi az elhízott nő és férfi, hogy más választásom nincs.
Forrás: pixabay.com
Persze az sem az én dolgom, ha más gyereke el van hízva, de amikor a minap álltam a zebránál, és vártam, hogy átmenjen előttem egy körülbelül ötven gyerekből álló csoport, és azt láttam, hogy minden harmadik gyerek KÖVÉR, azt nem tudtam lenyelni.
Nem a cuki hurkás babákról és egy-két évesekről beszélek, nem is tehetném. Nimród 4050 grammal született, Petyus kereken 5 kilóval. Azzal viccelődtünk, hogy a lábainak nem volt már hely a hasamban, ezért lettek olyanok, mint két meghajlott ropi, amit egy hordó aljába döftek.
Ha már itt tartunk egyébként az ilyen picikről is beszélhetnénk, hiszen nagyon hamar kijöttek a mozgásfejlődésben a nagy születési súly hátrányai. 10 hónap Dévény-torna van mögöttünk, ami nem kevés.
De térjünk vissza az óvodásokra, kisiskolásokra.
Alkat? Gyerekként? Én ebben nem hiszek. Persze a genetika pont annyira befolyásolható mint egy dackorszak közepén álló két és fél éves, de ha odafigyelsz, csökkentheted annak a kockázatát, hogy ha esetleg te, vagy apuka, vagy a nagyszülők túlsúlyosak voltak, akkor a gyerek is az legyen.
Gondoljunk csak bele! Mennyit kell dolgoznia annak a kis szívnek, hogy a néha kiskamasz súlyú test minden porcikáját ellássa vérrel? Mennyi inzulint kell termelnie annak a kis hasnyálmirigynek? Mennyi oxigénre van szüksége annak fejlődésben lévő tüdőnek? Mennyi zsír cirkulál a pici erecskékben? Ha a gyerkőc hanyatt fekszik, mennyi nyomás nehezedik a mellkasára, a garatra?
Borzasztó látni olyan kislányokat, akiknek olyan a combja 8 éves korukra mint egy felnőtté. Vagy olyan kisfiúkat, akik ha négy évesen leülnek, domborzati térképet mintáz a kis törzsük.
Ez a mi felelősségünk, szülőké!
Persze sok olyan gyerek van, aki nem hajlandó megenni a zöldségeket, a gyümölcsöket. Annál inkább a csokit, a chipset, a cukros üdítőket, a rágógumit (kiscsoportosok szájában látok rágógumit, és nem értem hogy miért).
Mit lehet ilyenkor tenni azon felül, hogy nem vásárolunk ilyesmit?
Semmit. Az a gyerek, amelyik eldönti, hogy valamit nem eszik meg, azzal a büdös életben nem fogod megetetni azt, aminek ellenáll.
Forrás: pixabay.com
Én nem vagyok híve az ételek álcázásának, mert ha bukta van, akkor a gyerek bizalmatlan lesz. Én nem tudom, hogy csinálják, de ha az ételben egy mikrodarabka is van abból, amit nem szeretnek (vagy még soha nem kóstoltak), biztos, hogy megtalálják.
Jó módszer lehet, ha akkor próbáljuk megkínálni a gyümölcsökkel, zöldségekkel, ha gyerektársaságban van. Hátha akad egy kisfiú vagy kislány, aki szívesen fogyaszt ilyesmit, és talán működhet az egy bolond százat csinál-elv jó irányban is.
Ha sehogy sem tudod rávenni őket, hogy csoki-ropi-süti-cukor helyett a gyümit válasszák, kaphatsz többféle gyümölcspürét a boltokban. Ezek szépek, színesek, szagosak, drágák, de legalább egészségesek.
A csokit minden gyerek szereti. Adj neki nyugodtan, de mértékkel, minőségit, és soha ne jutalmazásképp. Soha… Na jó… Ritkán adj neki jutalmazásképp… Vagy csalinak, hogy milyen finom lesz a kocsiban az a kinder, csak induljunk már el a negyedikről…
A fiúk inni, ha otthon vagyunk, vizet kapnak, de minden vásárlásnál kell „inni”-t venni. Csak 100 %-os gyümölcslevet veszek meg, vagy az ízesített vizeket. Ezutóbbiakkal kapcsolatban vannak fenntartásaim, de még mindig jobbnak tartom, mint a gyümölcsöt soha nem látott, agyoncukrozott, gyümölcslének csúfolt innivalók.
A kóláról és társairól ne is beszéljünk. SOHA ne adj a gyerekednek kólát! Te se igyál! Amikor a kriminalisztikai szakjogászi képzésre jártam, a toxikológia tanárunk azt mondta, hogy sokkal inkább javasolja a legrosszabb minőségű tablettás borok fogyasztását, mint bármilyen, a legdrágább, legjobb minőségű kóláét. Addig sem voltam nagy kóla-fogyasztó, azóta pedig soha nem vettem. Mondjuk tablettás bort sem.
Forrás: pixabay.com
A gyorséttermeket is hagyjuk… Ne vigyétek őket gyorsétterembe! Annyira jó hamburgerezők vannak már a kisebb városokban is, ha hamburgert szeretne enni a gyerek, válasszon inkább onnan. Az legalább nagy valószínűséggel igazi.
Ha nassolni szeretne, ott vannak a különböző olajos magvak, persze azt is csak mértékkel, hiszen kalóriadúsak, mégis jó alternatívái a chipsnek.
Aprorpó chips. Otthon is készíthetsz neki, pofonegyszerű, és ha igazán egészséges nasit akarsz neki adni, süsd kókuszolajban.
Figyelem! Az olíva olaj nem alkalmas sütésre! Olyan szénhidrogén-láncokat tartalmaz, amelyek miatt magas hőfokon ártalmasabb lehet a használata, mint a napraforgó olajé. Salátákra azonban tökéletes.
Nagyon jó alternatívát jelentenek a tejtermékek. Jóval kevesebb cukor kerül a gyümölcsjoghurtba, ha mi magunk készítjük el. Natúrjoghurtba csepegtessünk egy kevés szörpöt, befőtt levét, vagy lekvárt, és kész is. Ráadásul nem is fűrészporból készült az ízesítés.
Adhatunk hozzá mártogatósnak fogpiszkálóra tűzött gyümölcsöt.
Persze nem csak a főétkezések között kell odafigyelnünk.
Ha tészta, akkor legyen durum. Vagy tönköly. Lehet kapni paradicsommal és spenóttal pirosra és zöldre színezett, tönkölylisztből készült tésztát. Sokkal könnyebben megemészti a kis gyomruk.
Forrás: pixabay.com
Amit tudunk, ne olajban, hanem a sütőben süssünk.
Vegyünk halat. A halrudacskák között is van már, ami 100 % halfilé. Ezt kisütve a sütőben teljesen egészséges és könnyű ebédet készíthetünk, ami mellé ne sültkrumplit adjunk, hanem rizst, vagy még jobb a bulgur, amit főzni sem kell, egyszerűen csak leforrázni. Észre sem fogják venni a különbséget.
Ha már a bölcsiben, oviban, suliban nem tudjuk, hogy mit és mennyit eszik a gyerek, legalább akkor figyeljünk oda az étkezésére, amikor otthon van.
Légy kreatív! Járj utána! Áldozd rá az idődet, mert megéri!
És ha már itt tartunk, te is figyelj oda. Ne felejtsd el: minél egészségesebben élsz, annál tovább lehetsz Velük!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: