Mennyire kell rosszul lennie a kicsinek, hogy azt mondd, ma nem mész dolgozni, hanem otthon maradsz vele? Gondolsz-e a többi gyerekre, a többi gyerek testvéreire, az óvónőkre, anyukákra, amikor mérlegelsz? Nem? Pedig érdemes lenne!
Forrás: pixabay.com
Akinek közösségbe jár a gyereke, az tudja, hogy vannak olyan problémák, amik időről-időre felütik a fejüket a bölcsiben, családi napköziben, óvodában.
Nem arra gondolok, hogy a gyerek néha más ruhájában jön haza, pláne ha te vitted reggel, de Apa hozza haza délután. (A mi óvónénink megjegyezte, hogy ő már annak is örül, ha az apukák a gyereket megtalálják, nemhogy a ruhájukat).
Nem is arról van szó, hogy egyszer-kétszer előfordul, hogy azzal fogadnak, hogy a gyerek párnával ütögette a lányokat.(Még mindig jobb mintha ököllel vagy féltéglával ütné őket, nem?)
Arról beszélek, amikor belépek a frissen gyógyult kisebbik gyerekemmel reggel a családi napközibe, és azt látom, hogy egy láthatóan beteg (falfehér pofi, vörös, gyulladt szemek, kedvetlenség) kisfiút úgy öltöztet az anyja, mintha nem látná rajta, hogy nincs jól.
Ki is tört belőlem, hogy „De sápadt vagy!”. Ez volt szerdán. Mint megtudtam, hétfőtől így járt a gyerek a napközibe.
Mert Anyukának új munkahelye van.
Jaaaa!! Hát az más, kérem!! Akkor nyugodtan lehet fertőzni az óvodában mindenkit, főleg azokat a gyerekeket, akinek az anyukája már régóta dolgozik a munkahelyén. Sőt, azokat a gyerekeket meg pláne, akinek az édesanyja otthon van az öcsivel/hugival. Hadd szokja a baba is a vírusokat, bacikat, erősödik az immunrendszere, nem?
Hát kedves beteg gyereket közösségbe vivő anyuka, NEM!!
Megértem, hogy nincs segítség, hogy nincs nagymama, hogy nincs bébiszitter, hogy Apa nem tud otthon maradni, mert hiperfontos megbeszélése van. Ugyanígy élünk, sőt, az én próbaidőm is most telt le múlt hét elején, és mióta a jelenlegi munkahelyemen dolgozom, háromszor voltam táppénzen.
Ha valaki kisgyerekes anyukát alkalmaz, az számol azzal, hogy a gyerekek bizony gyakran betegek. Az a munkáltató, aki ezzel nem akar nyűglődni, szóba sem áll GYED/GYES-ről visszatérő nőkkel. (Ezért óriási baromság nem beleírni az önéletrajzba, hogy gyerekeid vannak. Úgyis kiderül, és nem csak a kisgyerekes anya, hanem a megbízhatatlan ember bélyeget is megkapod. És ezt bizony nehezebb lemosni, mint az előbbit.)
Forrás: pixabay.com
Én nem vagyok az a típus, aki egy kis orrfolyás, vagy két köhintés miatt otthon marad a gyerekkel. Én is dolgozom. De ha látom rajta, hogy rosszul érzi magát, hogy még épp nem lázas, de idő kérdése, ha nem kap levegőt a takonytól, ha a szeme gyulladt (tudjuk milyen fertőző a kötőhártya-gyulladás), akkor betelefonálok a munkahelyemre, és jelzem, hogy rendkívül sajnálom, de ma biztos nem megyek dolgozni, ha végeztünk a gyerekorvosnál, jelentkezem, hogyan tovább.
Aztán ha tudunk (nagyon ritka), Apával váltásban maradunk otthon. Egy nagyszülő-párunk van, ők még dolgoznak, bébiszitterünk nincs, így csak magunkra számíthatunk. De megoldjuk! A gyerekeinknek semmi szín alatt nem kell betegen az óvodában/családi napköziben kínlódniuk.
Egy olyan eset volt, amikor nem tudtam azonnal elindulni a gyerekért, mihelyst telefonáltak, hogy lázas. Igaz, azt is hozzátették, hogy nyugodtan alszik. Miután végeztem a feladataimmal, nem vártam meg a munkaidő végét, rohantam érte, hogy mire felébred, lehetőség szerint ott legyek.
Mert megszakadt érte a szívem, ha arra gondoltam, hogy leverten, csillogó szemmel üldögél valamelyik dadus néni ölében, és a forró kis testével engem vár!
Tudom, friss munkahelyes anyuka, hogy a te szíved is megszakad! Kérlek, ne vidd el a gyerekedet betegen a közösségbe!
Magatok miatt, és miattunk sem!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: