Goodbye, Hufnágel Pisti!

Majdnem mindenkinek van az életében egy „mi lett volna ha”. Egy szerelem, amiről azt hittük, örökké fog tartani, és aminek emlékét nem tudta egészen elhalványítani az idő.

Múlt héten megnéztem az új Bridget Jones-filmet, és az egyik apajelölt annyira emlékeztetett az én Hufnágel Pistimre, hogy arra gondoltam, megkérdezem az AnyuSzív Facebook-csoportban a lányokat, hogy az ő életükben a férjük/párjuk/gyerekeik apja előtt volt-e olyan szerelem, amelyről akkor azt hitték, egy életre szól. Akkor is, ha éppen bele készültek dögleni.

A lányok kezdeti félszegsége után kiderült, hogy jó néhányan őrzik a „majdnem nagy Ő” emlékét.

Jót nevettem, mikor egyikük visszakérdezett, hogy nekem van-e Hufnágel Pistim. Hogyne volna, a Jutalomjáték róla is szól!

Addig elemezgettük a témát, hogy arra kértem az anyukáimat: akinek van kedve, írja meg, mit mondana most annak az egykori szerelemnek, aki olyan neki, mint Bridgetnek Daniel, Carrie-nek Aiden, Bellának Jacob, Mézga Paulának Hufnágel Pisti. Majdnem a legnagyobb. De csak majdnem.

Vártam. Vártam egy órát, kettőt, semmi. Elnémultak a lányok.

Megértettem őket.

Hiszen boldog kapcsolatban, házasságban élnek, gyerekeik vannak, talán nem tartanák helyesnek, ha egy pillanatnál tovább foglalkoznának a múlttal.

Én is így éreztem. Aztán rájöttem, hogy a Hufnágel Pistik, a nagy szerelmek, a nagy csalódások mind hozzájárultak ahhoz, hogy most ott tartunk ahol. Volt, hogy gyengék voltunk… De először gyengének kellett lennünk ahhoz, hogy megerősödhessünk.

Hogy képesek legyünk a saját lábunkra állni. Tisztán látni, hogy mi az, ami nekünk jó. Mérlegelni, mennyit vagyunk hajlandóak önmagunkból engedni, és mennyit várhatunk el a másiktól ahhoz, hogy egy kapcsolat ne csak működjön, de mindenki jól érezze magát benne.

Forrás: pixabay.com

Tettem hát egy utolsó próbát, leírtam a saját gondolataimat, hátha megtörik a jég.

Megtört.

Az én AnyuSzív-anyukáim így mondanak istenhozzádot a régi szerelmeknek:

„Ha akkor nem szakítottak volna el minket egymástól, máig együtt lennénk, és tőled született volna a három gyermekem.”

„Igazad volt! Nekem így tökéletes az életem! Te nem akartál gyereket a korkülönbség miatt, és mert neked már volt egy nagylányod. Hálás vagyok, hogy szakítottunk, mert így megtaláltam a másik felem, akivel három gyönyörű kisfiút vállaltunk, és igazi családként élünk.”

„Azt hiszem jobb lettem, de úgy látom, te semmit nem tanultál. Ha együtt maradunk, most gyermek nélküli nő lennék, társas magányban egy olyan kapcsolatban ahol csak a pénz és a külsőségek számítanak.”

„Kedves Keresztem! Titkon így, hívlak, bocsi… Életem egyik legnehezebb tusája volt elmenekülni tőled és a cimkéktől, amiket rám aggattál. Végre nem remeg a gyomrom, várva hogy mikor csettintesz értem, aztán dobsz el újra. Végre megtaláltam a másik felem, aki megbecsül, és nem lábtörlőnek használ. Végre kijelenthetem, hogy boldog vagyok.”

„Ha hozzád mentem volna, rég elváltunk volna. Ha sikerült volna összehozni azt a babát, biztosan egyedül nevelném. Mert te sosem bírtál a férfiasságoddal. Hálás vagyok, hogy „idő előtt” megcsaltál. Így megtalálhattam azt az embert, akivel családot mertem alapítani.”

„Talán jobb is, hogy annak idején addig zaklattál telefonon, hogy a barátnődnek is feltűnt a hatalmas telefonszámla. Lebuktunk, és így véget ért a több évig tartó titkos kapcsolatunk. És ez így van jól. Mert ha veled maradtam volna, nem hiszem, hogy ilyen boldog és nyugodt kapcsolatban élnék, mint most.”

Forrás: pixabay.com

„Te voltál az első szerelmem, de erről hosszú évekig mit sem tudtál. Aztán egy osztálytalálkozón te voltál az, aki nem látott meg mást, csak engem. Nem szóltál máshoz, csak hozzám. Éjjel hiába álltak meg mellettünk egymás után a vonatok az állomáson, te egyikre sem szálltál fel. Maradni akartál. Velem. Másnap nem hívtalak, de nem törődtél bele. Eljöttél hozzám, de a meglepetés és a nappali fény már nem voltak cinkosaink. Elmentél, és én nem láttalak többé. Évekkel később beszéltünk telefonon, és elmondtad, hogy sokszor eszedbe jut az az éjszaka, ami velem is örökre velem marad.”

„Köszönöm a sorsnak hogy nem maradtunk együtt. Hogy nem lettem a külföldön élő drogos férjét itthon váró feleség, akinek együtt kell élnie az alkoholista anyósával. Köszönöm hogy elhitted a nővérednek, hogy megcsaltalak, és engem meg sem hallgatva elküldtél… Azt hittem belepusztulok, de megfogadtam, hogy soha többé nem nézek rád. Köszönöm, hogy volt erőm megtartani a fogadalmam mikor két évvel később a küszöbömet kapartad. És köszönöm, hogy egy szuper pasi lett a férjem, és nem te.”

Volt, aki egy Juhász Gyula Anna örökjének részleteivel búcsúzott:

„Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben

…

Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!

…”

Forrás: pixabay.com

„Ha nem találkozom veled, nem szenvedtem volna, mint a kutya, és nem mentem volna bele még egy önpusztító kapcsolatba, amelyből azonban megerősödve szálltam ki. Észrevettem ki az, akiért érdemes harcolnom, és akivel már második kifiunkat várjuk. Ha veled maradok, valószínűleg nem lett volna gyermekünk, csak a rettegés, hogy mikor találsz helyettem is egy újabbat.”

És végül…

„Akkor majdnem beledöglöttem, de ma már hálás vagyok, hogy olyan gyáva voltál 15 éve. Aztán 10 éve. Aztán 5 éve. Ha még együtt lennénk, azóta sakkozhatnék, hogy melyik az igazi éned: a fülét-farkát behúzó kisfiú, vagy a nagyszájú showman, aki szórja az egyre gyengülő poénokat. Hiszen te magad sem tudod. Kívánom, hogy merj szembenézni önmagaddal, akkor megtalálod azt, ami és aki jó neked.”

Nem egyformán emlékeznek a lányok. Van, akiben a pozitív élmények maradtak meg, van azonban olyan is, aki inkább a negatívumokra emlékszik. (Egyébként én is.)

Ne szégyelld, hogy van múltad, és azt sem, hogy eszedbe jut néha!

Légy hálás azokért a dolgokért, amik megerősítettek, amik tanítottak, vagy egyszerűen csak légy hálás érte, hogy mindazt, ami történt átélhetted. És túlélted.

Ha szereted az írásaimat, és szeretnél menő sportszerkókat nyerni, szavazz az AnyuSzívre a http://www.allianzblogverseny.hu oldalon a Gyerek és az Életmód kategóriákban.

Forrás: pixabay.com

Ha te is szívesen beszélgetnél hasonló nőket, anyukákat érintő témákról, várunk téged is az AnyuSzívben.