AnyuSzív

Ha egy napra a gyermekeim bőrébe bújhatnék…

Gondoltál már arra, mennyivel kevesebb stresszel járna a gyereknevelés, ha egy napig a „hisztis, rosszevő, rosszalvó, feleselő, nyávogó” gyereked szemüvegén keresztül szemlélnéd a világot? Nem csak a kicsikkel kapcsolatban igaz, hogy sokkal jobban tudnánk együttműködni a másikkal, ha nem csak a saját nézőpontunkból tekintenénk bizonyos helyzeteket, hanem megpróbálnánk a másik szemszögéből is megvizsgálni azokat. Nem… Tovább »

Hogyan lehetsz boldogabb? Hát így!

Te megteszel mindent azért, hogy boldogabban élhesd az életed? A boldogság egy relatív fogalom. Ahányan vagyunk, annyiféle elképzelésünk van arról, mi is a boldogság. Aki rendszeresen olvassa az írásaimat, tudja, hogy nem szoktam kamu tippeket, bulváros tanácsokat osztogatni, sőt. Megosztóan őszinték a cikkeim. Most sem lesz ez másképp. Nem kínálok csodaszereket, transzcendens módszereket, hazug szolgáltatásokat,… Tovább »

Téves diagnózis

Egy felszínes orvos könnyelmű kijelentése hosszú évekre befolyásolhatja egy gyermek életmódját. Nimród elég rossz esélyekkel indult, ami az allergiát illeti, ugyanis én is és a férjem is ekcémával küzdünk. Emellett könnyekben török ki a macskáktól, és egyre hevesebben érzem az eleinte enyhe pollenallergia tüneteit is. A gyereken egész pici babaként megjelentek az 5 forintos nagyságú… Tovább »

Anya lettem! De hová tűntek a barátnőim?

Ha nem vigyázunk rá, az anyaság megtörheti a legerősebbnek hitt barátságot is. Vannak a környezetemben olyan emberek, akik ördögtől valónak tartják, ha egy édesanya el szeretne menni kikapcsolódni a barátnőivel. Mert ha anya vagy, fulladj bele a munkába, főzésbe, takarításba, mosásba, vasalásba, pelenkákba. Az sem számít, ha rongyosak az idegeid, és a gyerekeid legapróbb csínytevéseire… Tovább »

Gyermekkor a közöny poklában

Sokan azt gondolják, hogy bántani csak fizikailag lehet egy gyereket. Nem így van. Nagyon nem. Szombaton volt néhány szabad órám, és gyanútlanul újra elővettem Tóth Olga szociológus regényét, a Csupasz nyulakat. Együltömben végigolvastam. Még most sem hevertem ki, pedig már másodjára került a kezembe. Igaz, amikor először olvastam még nem voltak gyerekeim. Az írónő az… Tovább »

Az én ágyam, az én váram

Család A. : Hajnal 2. Apró tappancsok dobolnak halkan a folyosón, nyílik az ajtó, és tompa trauma éri a jobb bordasorodat. Nem tudod, hogy a valóságban lökdös valaki, vagy az álmodban látott ló patáit érzed az oldaladon. Bekucorodik, föleszmélsz, látod, hogy megint itt van. Múlt éjjel is itt volt, azelőtt is. Visszaalszol, majd tíz perc… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!